MAGYARORSZÁGGAL KETTŐS ALÁÍRÁSI CEREMÓNIA

Kayseri Nagyvárosi önkormányzat és Magyarország 4. Legnagyobb városa Miskolci önkormányzat között testvérvárosi megállapodás Magyarország Miskolc városában ünnepélyes eseményen aláírásra került. 

GörselKayseri Főpolgármestere Özhasaki Mehmet vezetésében, önkormányzati tanácsosok, üzeltemberek és ujságírókból álló delegáció Budapest reptéren Magyarország Isztanbuli Főkonzula Kiss Gábor, Török-Magyar Üzletemberek Elnöke DEIK-DTÁK Europái Alelnöke Sahbaz Osman és Miskolci Önkormányzat Alelnöke Pfliegler Péter által virágokkal köszönteték. Üdvözlő elemény után Miskolci Városházban rendezésre kerülő ceremóniához mentek át.

Miskolc Városházban rendezett ceremóniában Miskolc Polgármestere Dr. Kriza Ákos következőket mondta, nagyon büszke arra, hogy testvérvárosi megállapodás irnak alá. Két város között milyen térekben egyűtt tudunk működni , annak érdekében városaink intézményei között bizottságokot fogunk lérehozni. Ennek érdekében minél elöbb kellene kezdenünk feldolgozni. Miután haza érken Kayseráből jövő  kollégák, városunkról tajekoztassanak ottaniakat. Gazdasági befektetések érdekében gyakran kellene találkozniunk.

Kayseri Főpolgármestere dr. Özhaseki Mehmet által vetétéses prezentációban, Kayseri Önkormányzatnak az utóbbi  evekben lehetőve tett szolgáltatások és az új befektetésekkel kapcsolatban tájékoztatott.

Kayseri Főpolgármestere Özhasaki Mehmet itt beszédében következőket hagzott ,  meg kell erősíteni a barátságunkat, elkövetkezendő napokban ezek a lehetőségekről kölcsönösen találkozásokat kellene szervezniünk. Egy idő után azt a ültetett mag nekünk gyümölcsöt fogja adni. Mi ebben a hítben vagyon itt, mert rokonnak tartunk ezt a népet. Ez számunkra nagyon fontos.  Vendég tiz szerencsével jön, ebböl a tízből egyikét magával visz többi kilencet pedig hazigazdának hagyja.  Mi ebben is hiszünk. Kölcsönesen létrehozásra kerülő ezt a barátsági híd rövídd időn belül kölcsönös befektetési lehetősegeket fogja hozni.

Török-Magyar Üzletemberek Elnöke és DEIK-DTIK Európai Alelnöke Sahbaz Osman beszédében következőket elmondta, Török-Magyar Üzletemberek nevében mindenkit őszintes szívvel üdvözlöm. Mai nap tényleg nagyon fontos történelmi nap. Történeszek történelmet irnak, hősök pedig a történelem maágt írnak. Ez az mai napon azt a maga a történelem író hősnek egyike Kayseri Főpolgármestere Özhasaki Mehmet Úr, a Magyarország szívében Miskolcon van. Ezt a testvérvárosi kapcsolat lézrehozása  10 hánappal azelőtt  kezdődött. Tehát, tisztelt Özhaszaki Magyarország és Törökország közötti kapcsolatban ezt a helyi kapcsolat létrehozását sokkal előbb észrevetve mai napon koronázott.
Én most azt látom mind a kettő elnők megdöntötte a hegyeket.

Törökország legfejletebb 6. Városanak tekinthető Kayseri és Magyarországnak legfejletebb 4. Városanak tekinthető Miskolc között létre hozott testvériségi megállapodásában Önök a tisztelt Pollgármestereket, Magyarország Isztanbuli Főkönzulát és kedves újságírokat együtt látni nagy örömöt jelent számunkra. Tít hónappal azelőtt egy álom és gondolatként előtérbe hozó  Magyarország Ankarai Nagykövete Prof. Dr. Hovári János, Magyarország Isztanbuli Főkonzula Kiss Gábor és több mind húsz éve Magyarországban befektetőként, külkereskedőként magma, Magyarországot nagyon jól ismerünk.  Magyarországot rendszervaltás elötti időszakban ismerem.

Én is Kayseri-I vagyok mind önök. Nagyor jól ismerek Kayserít és Törökországot. Miniszterelnökünk tisztelt Erdogan Recep Tayyip által indított fáklyát követve mi is lépéseket teszünk.  Ezek a megállapoidást lehetőve tevő, Törökország Külügyminisztere tisztelt Davutoglu Ahmetnek,  Külügyminiszter helyettes tisztelt Koru Nacinak, Kayseri Főpolgármestere tisztelt Özhaseki Mehmetnek, Borsod-Abaúj-Zemplén kormányzója tisztelt Demeter Ervinnek, Miskolc Polgármestere tisztelt Dr. Kriza Ákosnak, Magyarország Ankarai Nagykövete tisztelt Prof. Dr. Hovári Jánosnak,Magyarország  Isztanbul Főkonzula tisztelt Kiss Gábornak köszönöm.

Az egyenesen folyó víz elé nem lehet akadázokat tenni. Víz folyik, és maga ágyát talalja. Ahogyan Mai napon Kayseri és Miskolc városok egymásba találtak. Törökországban Miskolc városához legmegfelelő város Kayseri volt. Kayseri városunk számára magyarországban legmegfelelő város Miskolc. Mai napon itt megjelenő közönség is ezt bizonyitja. Azt kívánom itt indított testvériség hasznosan tőbb évszazadokig folytasson.

Remélem mai napon kezdő kapcsolatok bizonyuló kapcsolatunkat Iszten nevében kezdünk.  Az kívánom Úrtol, hogy mélyülve és elterjedve embereket boldoggá tetve  folytasson kapcsolatunk.
Mai napon itt agy történelemnek tanujaként itt lévőknek különösen köszönetemek szeretném mondani és hálásomat szeretnén Úrnak.

Kölcsönösen aláírásra került megállapodások után ajandékozással véget ért a ceremónia.
Ezenkívül, Miskolci egyetem rektora Prof. Dr. Patkó Gyula és Kayseri Erciyes egyetem rektorhelyettese Prof. Dr. Yetim Hasan testvéregyetemi együttműködési megállapodást irták alá.

Patok elmondat, mai napig Törökországban még kettő egyetemmel egyűttmőködési megállapodást irtunk alá. Törökországban Erciyes egyetem számunkra harmadig egyetem jelent, azért nagyon büszkék vagyunk. Aztán vetitések révén egyetemekről információk adták.

Reklámok

Törököt fogtak – Kayseri testvérvárosa lett Miskolcnak

Téma: 

  • Testvérvárosi megállapodást írt alá kedden a törökországi Kayseri és Miskolc. Az ünnepi eseményen Mehmet Özhaseki Kayseri főpolgármestere és Kriza Ákos, Miskolc polgármestere arról beszélt, hogy szoros és hosszú távú együttműködésben bíznak, elsősorban a gazdaság, de a kultúra, az oktatás és a sport terén is. A dél-korai Asan után Kayseri már a második olyan testvérvárosa lett Miskolcnak, mellyel a város – a kormány szándékaival összhangban – kelet felé nyit.

Az eseményen elhangzott, Törökország 6. és Magyarország 4. legnagyobb városa Kiss Gábor isztambuli főkonzul közbenjárásával vette fel a kapcsolatot egymással mintegy 10 hónappal ezelőtt.
– A mai nap, a két város közötti testvérvárosi együttműködési megállapodás aláírása ennek a 10 hónapos előkészítő munkának a gyümölcse – ezt Kriza Ákos, Miskolc első embere jelentette ki, kiemelve, hogy az aktus egyben a több száz éves szerteágazó török-magyar kapcsolatok megerősítése, illetve magasabb szintre lépése.

Mehmet Özhaseki Kayseri főpolgármestere elmondta, Kayseri 1.2 milliós lakosságával Törökország 6. legnagyobb városa, Kayseri tartomány székhelye. Kayseri már Kr. e. 3000-től lakott település volt. Több fontos kereskedő útvonal, például a Selyemút mentén fekszik. Az oszmánok kezére a 15. században került, s a mai város alapjait akkor tették le, s az azóta is töretlenül fejlődik. Mint mondta, a városban harmincnál is több kórház, 25 könyvtár, 34 mozi, 6. színházterem és öt múzeum van, de számos bevásárlóközpont, és hagyományos török bazár is megtalálható, 4 nagy egyetemmel és ugyanennyi ipari területtel rendelkeznek. A városban egyebek mellett irodai bútorokat, lajkástextíliákat, elektromos kábeleket, háztartási elektronikai gépeket, nagy ipari gépeket készítenek, ezek egy részét exportra. (forrás: mikom.hu)

Kayseri már Kr. e. 3000-től lakott település volt. Több fontos kereskedőútvonal, például a Selyemút mentén fekszik. Nem messze tőle található Anatólia egyik legrégebbi települése, Kültepe.
Mazaca néven Kappadókia királyainak székhelye volt, régi városrésze még őrzi az ősi emlékek egy részét. Kr. e. 260-ban a szászánida I. Sapur földig rombolta az akkor csaknem 400 000 fős települést. Később Nagy Szent Vazul hozott itt létre egyházi központot, majd I. Justinianus bizánci császár erős falakat és erődöt építtetett a városban.
A várost Kr. u. 647-ben az arab hadvezér, Muavija foglalta el Bizánctól. Az arabok a Kaisariyah nevet adták a városnak, ami a krábbi római Caesarea torzulása, majd a szeldzsukok ezt Kayserire módosították, amikor 1064-ben Alp Arszlan bevette a települést. 1243-ban mongol kézre került, a 15. században pedig oszmán uralom alá.

Görsel

Újabb testvérei lettek Miskolcnak: most törökök

Újabb testvérei lettek Miskolcnak: most törökök

Miskolc – Ünnepélyes keretek között írt alá testvérvárosi együttműködési megállapodást kedden dr. Kriza Ákos, Miskolc polgármestere valamint Mehmet Özhaseki, a török Kayseri város főpolgármestere.
 

Kayseri nagyszámú delegációval képviseli magát most néhány napig Miskolcon. A török városról megtudtuk, több mint egymillióan lakják, 32 kórháza van, 25 könyvtára, 5500 szállodai szobával rendelkezik. A levetített prezentációból kiderült, hogy 1100 gyáruk van 4 nagy ipari parkban. Mehmet Özhakesihangsúlyozta, 150 országnak importálják árujukat, de ez kevés. A testvérvárosi szerződést is azért kötötték megMiskolccal mert jó befektetési lehetőségeket látnak a városban. Tíz hónapja zajlanak az előkészületek, s bíznak benne, hogy több száz évre kötötték most meg a szerződést.

– Szép számmal érkeztek most üzletemberek és újságírók, akik hírét viszik majd az itt látottaknak, s ezzel mások érdeklődését is felkelthetik a város iránt – fogalmazott a török főpolgármester.

Török testvérvárosa lett Miskolcnak

mc_kayseri_130521_ja_15.jpg

Testvérvárosi megállapodást írt alá kedden a törökországi Kayseri és Miskolc. Az ünnepi eseményen Mehmet Özhaseki Kayseri főpolgármestere és Kriza Ákos, Miskolc polgármestere arról beszélt, hogy szoros és hosszú távú együttműködésben bíznak, elsősorban a gazdaság, de a kultúra, az oktatás és a sport terén is. A dél-korai Asan után Kayseri már a második olyan testvérvárosa lett Miskolcnak, mellyel a város – a kormány szándékaival összhangban – kelet felé nyit.

Az eseményen elhangzott, Törökország 6. és Magyarország 4. legnagyobb városa Kiss Gábor isztambuli főkonzul közbenjárásával vette fel a kapcsolatot egymással mintegy 10 hónappal ezelőtt.
– A mai nap, a két város közötti testvérvárosi együttműködési megállapodás aláírása ennek a 10 hónapos előkészítő munkának a gyümölcse – ezt Kriza Ákos, Miskolc első embere jelentette ki, kiemelve, hogy az aktus egyben a több száz éves szerteágazó török-magyar kapcsolatok megerősítése, illetve magasabb szintre lépése. 

mc_kayseri_130521_ja_22.jpg

Miskolc polgármestere kijelentette, annak érdekében, hogy ez a kapcsolat minden területen – gazdaság, kultúra, oktatás, sport – hatékony legyen, munkacsoportokat hoznak majd létre, melyeknek az lesz a feladat, hogy megkeressék a kapcsolódási pontokat a városok között.
– Mindkét város nagy reményekkel tekint a testvérvárosi kapcsolatokra, hiszen világossá vált számunkra, hogy Miskolc és Kayseri jól megérti egymást, és hatalmas tartalékokat rejt ez a most születő kapcsolat – szögezte le.

Ezt követően Kriza Ákos és Mehmed Özhaseki prezentáció segítségével mutatta be a két várost, a delegációknak. A miskolci városvezető előadásában kitért Miskolc, a megye és a régió gazdasági, oktatási, kulturális és sport életére, de demográfiai, és foglalkoztatottsági adatokkal is szolgált. Kijelentette, Miskolc jövőképében az ipar, az innováció, a dinamikus fejlődés éppúgy szerepet játszik, mint az, hogy turisztikai célállomásként funkcionálunk (itt külön szólt a diósgyőri várfejlesztésről, turisztikai fejlesztésekről, fürdőkről és a város széles fesztiválkínálatáról) és az, hogy környezetbarát fejlesztésekkel – mint a biomassza erőmű, a geotermikus projekt, vagy épp a Zöld Nyíl villamosprojekt – igyekszünk védeni épített és természeti értékeinket a következő generációnak.

mc_kayseri_130521_ja_13.jpg

Mehmet Özhaseki Kayseri főpolgármestere elmondta, Kayseri 1.2 milliós lakosságával Törökország 6. legnagyobb városa, Kayseri tartomány székhelye. Kayseri már Kr. e. 3000-től lakott település volt. Több fontos kereskedő útvonal, például a Selyemút mentén fekszik. Az oszmánok kezére a 15. században került, s a mai város alapjait akkor tették le, s az azóta is töretlenül fejlődik. Mint mondta, a városban harmincnál is több kórház, 25 könyvtár, 34 mozi, 6. színházterem és öt múzeum van, de számos bevásárlóközpont, és hagyományos török bazár is megtalálható, 4 nagy egyetemmel és ugyanennyi ipari területtel rendelkeznek. A városban egyebek mellett irodai bútorokat, lajkástextíliákat, elektromos kábeleket, háztartási elektronikai gépeket, nagy ipari gépeket készítenek, ezek egy részét exportra. 
 
A város nagyvárosi önkormányzattal rendelkezik, gazdasága olyan mértékben növekszik, amivel bekerült az „anatóliai tigrisek” közé – Mehmed Özhaseki egyebek mellett a már meglévő létesítmények mellé új színházak, múzeumok, sportközpontok és ipari területek építéséről beszélt, de szólt arról is, hogy jelenleg is zajlik a kayseri belváros rekonstrukciója, melyek során az épületek nagy része új arculatot kap, illetve a műemlékeket egy turisztikai útvonallal kötnék össze.

Mehmet Özhaseki reményét fejezte ki, hogy Miskolc és Kayseri együttműködése gyümölcsöző lesz, mint mondta, Közép-Európai városként Miskolcban nagy perspektívát látnak.
– Az egyeztetések során nagyon sok jót hallottam Miskolcról, fantáziát látunk a városban, szeretnénk, ha mind gazdasági, mind kulturális, sport vonalon is széleskörű együttműködés alakulna ki közöttünk – mondta a főpolgármester.

Kriza Ákos elmondta, Miskolc az elmúlt három évben a gyakorlatban is megvalósította a kormány által indított keleti nyitás politikáját, hiszen 2010 óta két nem, európai testvérvárossal is gazdagodott (mint ismert a dél-koreai Asan városával 2011 novemberében kötött hasonló együttműködést Miskolc).
– Kayseri városában az egyeztetések során egy komoly iparral rendelkező igazi nagyvárost ismertünk meg, amely ráadásul gazdasági lehetőségeket, kapcsolatokat keres Közép-Európában. Az érdekek közösek, mi is szeretnénk együttműködni a törökökkel, az őseink egy helyről származnak, és ha ez így van, akkor érdemes újból találkozunk és kezet fogunk – mondta Kriza Ákos.

 
mc_kayseri_130521_ja_46.jpg

Ezt követően még a kapcsolatot kezdeményezők, Kiss Gábor isztambuli főkonzul és Osman Shabaz, a török-magyar üzletemberek egyesületének elnöke szólt a megállapodás jelentőségéről.
Kiss Gábor történelmi pillanatnak nevezte Kayseri és Miskolc testvérvárosi kapcsolatának létrejöttét.
– Hazánk diplomáciai kapcsolataiban rendkívül fontos a keleti nyitás, egyebek mellett Törökország felé is, hiszen ezen kapcsolatoknak sok esetben évszázados gyökerei vannak, ezt ismerte fel a kormány 2010-ben – mondta Kiss Gábor. Elmondta, a két ország közötti kapcsolat az elmúlt években élővé vált, 2011-ben hazánk köztársasági elnöke járt Törökországban, az elmúlt években a házelnökök is látogatást tettek egymásnál, tavaly ismét összeült a gazdasági vegyes-bizottság februárban pedig a két ország miniszterelnöke találkozott Budapesten.
Kiemelte, a konzulátus vizsgálta azt, hogy mely magyar és török városok tudnának együtt működni, és a Kayseri-Miskolc kapcsolatot minden tekintetben reménytelinek tartották.

Osman Shabaz megerősítette, a török fél is nagy reményeket lát a kapcsolatban. Az elnök örömét fejezte ki, hogy a magyar fél nyitott az együttműködésre – példának a hazánkban látható török műemlékek felújításával kapcsolatban megvalósult gyors tárgyalásokat hozta, hangsúlyozva, más, például gazdasági területen is hasonlóan gyorsan megvalósuló közös munkára törekszenek hazánkkal, Miskolccal.

 
Görsel

 

A Külügyminisztérium elítéli a török merényletet

Magyarország a lehető leghatározottabban elítéli a törökországi Reyhanliban szombaton elkövetett merényletet és elfogadhatatlannak tartja a terrorizmus, a civilek elleni brutális erőszak bármely formáját – közölte a Külügyminisztérium hétfőn az MTI-vel.

A közleményben azt írták, Magyarország megerősíti, hogy minden lehetséges eszközzel támogatja a szíriai vérontás mielőbbi befejezését és az ország demokratizálódását. A Külügyminisztérium részvétét fejezi ki a szombati pokolgépes merénylet áldozatai hozzátartozóinak. Magyarország szolidáris szövetségesével, a Török Köztársasággal – közölték.

Utcakép a reyhanli robbantás után
Utcakép a reyhanli robbantás után
Fotó: MTI/EPA

Súlyos pokolgépes merényletet követtek el szombaton a délkelet-törökországi Reyhanliban, a szíriai határ közelében. Az egymást követő két robbanásban legalább 46 ember meghalt, mintegy 140 megsebesült.

Besir Atalay miniszterelnök-helyettes vasárnapi közlése szerint kilenc embert tartóztattak le a merényletek miatt, mindegyikük török állampolgár, s részben beismerték a tettüket. A török kormány azzal vádolja őket, hogy tettüket a szíriai titkosszolgálatokkal egyeztetve követték el. Damaszkusz visszautasította a vádat, hogy köze lenne a terrorcselekményhez.

Kövér: Törökország uniós csatlakozása közös érdek

Közös érdeknek nevezte Törökország európai uniós csatlakozását a magyar Országgyűlés elnöke hivatalos törökországi látogatásán.

Szerdai ankarai tárgyalásairól tájékoztatva Kövér László hangsúlyozta: Magyarország nemcsak a végcél, azaz a teljes jogú csatlakozás megvalósulásában támogatja Törökországot, hanem az odavezető út állomásait tekintve is. A csatlakozási tárgyalások nem szakadhatnak meg, le kell zárni őket – jelentette ki a magyar házelnök, aki a nap folyamán Cemil Çiçek parlamenti elnökkel folytatott tárgyalásokat, és találkozott Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnökkel is.

Kövér László hivatalos látogatáson tartózkodik Törökországban. Pénteken Isztambulban Abdullah Gül államfő is fogadja őt. Az Országgyűlés elnöke úgy értékelte, hogy a kétoldalú kapcsolatok az elmúlt időszakban új, intenzív szakaszba léptek. Fél évvel ezelőtt Budapesten tett látogatást az ankarai házelnök, februárban pedig Orbán Viktor miniszterelnök meghívására Recep Tayyip Erdoğan kormányfő járt a magyar fővárosban.

Az MTI-t tájékoztatva Kövér László elmondta: török kollégájával a parlamenti kapcsolatok élénkítéséről és arról folytatott tárgyalásokat, hogy mit tehetnek a törvényhozók annak érdekében, hogy minden esetleges akadályt elhárítsanak a kormányközi kapcsolatok erősítésének útjából. Közös célkitűzésnek nevezte, hogy a két ország között stratégiai partneri viszony jöjjön létre. Ezzel összefüggésben emlékeztetett: a februári kormányfői tárgyalásokon a miniszterelnökök azt a célt tűzték ki, hogy a jelenlegi mintegy 2 milliárd dollárnyi áruforgalmat 2015-re 5 milliárd dollárra sikerüljön emelni. Ennek megvalósításához nagyon sok „aprómunka” szükséges – tette hozzá. Utalt arra, hogy nem csupán gazdasági megállapodásokra van szükség, hanem a többi között a vízumszabályok könnyítésére, a kulturális és a civil kapcsolatok erősítésére is.

A tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást a két országban zajló politikai és törvényhozási folyamatokról. A magyar parlamenti elnök úgy értékelte, hogy nagyon izgalmas folyamat, magyar szemszögből egyfajta impozáns modernizációs program végrehajtása zajlik Törökországban. Ennek nem csupán az az eredménye, hogy a török gazdaság évről-évre lendületesen fejlődik, hanem a gazdaság növekedésének megvannak a pozitív társadalmi következményei is. A török társadalompolitika magyar szempontból különösen érdekes vonásának nevezte, hogy az tudatosan épít a kulturális, történelmi, vallási hagyományokra, gyökerekre. „A modernizáció török olvasatban nem azt jelenti, hogy el kell dobni mindazt, ami a múltra emlékeztetett, hanem éppen fordítva. Miközben egy intenzív modernizáció megy végbe, ezzel egy időben a török társadalom igyekszik újra felfedezni és megerősíteni saját gyökereit” – fogalmazott Kövér László, hozzátéve: eközben Ankara arra is törekszik, hogy minél előbb az EU tagjává váljon.

Törökország 1987 áprilisában kért teljes jogú tagságot az Európai Közösségekben. Az Európai Bizottság 1989 decemberében fogadta el Törökország taggá válási lehetőségét, de elodázta a kérelem mérlegelését. Ankara végül 2005 októberében kezdhette meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. Az MTI kérdésére az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: Magyarország álláspontja az, hogy egy korrekt és tisztességes folyamat eredményeként az uniónak minél előbb teljes jogú tagként kell befogadnia Törökországot.

De az odavezető út állomásait tekintve is támogatást ígértem” – tette hozzá, és mindezt a két ország közös érdekének nevezte. Ezzel összefüggésben a vízumkönnyítések szükségességét említette, utalva arra, hogy a jelenlegi vízumkényszer akadályozza a gazdasági és idegenforgalmi kapcsolatokat. Úgy ítélte meg, hogy bátor döntésre van szükség, nem szabad a csatlakozási tárgyalásokat megakasztani, hanem bátran előre kell menni. „Ez nemcsak Törökországra vonatkozik, hanem a nyugat-balkáni államokra is” – jelentette ki. „Ankara nem valamiféle adományként fogja fel a remélt csatlakozást, hanem úgy gondolja, hogy Európának legalább annyira szüksége van Törökországra, mint Törökországnak Európára” – hangsúlyozta Kövér László, emlékeztetve, hogy annak idején Magyarország is így gondolkozott.

Az MTI kérdésére az Országgyűlés elnöke elmondta, hogy a térségbeli politikai helyzet, a szíriai konfliktus, valamint szíriai-izraeli viszony kérdései az elkövetkező tárgyalásokon kerülnek napirendre. „Nagyon kíváncsi vagyok a török álláspontra, és meggyőződésem, hogy az aktív török szerepvállalás nélkül ezek a konfliktusok megnyugtató módon nem oldhatók meg” – jelentette ki, hozzátéve: „ez is aláhúzza, hogy Törökországnak az EU tagjává kell válnia”. Elmondta azt is, hogy kisebbségi kérdéseket is érintettek, különös tekintettel a törökországi kurdok helyzetére.
Részletek